MINTASZABÁLYZAT


ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytató szolgáltatók számára, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló belső szabályzat elkészítéséhez

I. A MINTASZABÁLYZAT CÉLJA

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 33. § (1) bekezdése alapján az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytató, szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltató) belső szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) kötelesek készíteni. A Pmt. 33. § (3) bekezdése alapján a szolgáltatók részére a pénzügyi információs egységként működő hatóság, mint a Pmt. 5. §-a szerinti felügyeletet ellátó szerv jelen mintaszabályzatot nem kötelező ajánlásként dolgozta ki és bocsátja rendelkezésre.

A mintaszabályzat célja, hogy ajánlásként iránymutatást adjon a szolgáltató részére Szabályzata elkészítéséhez annak érdekében, hogy a szolgáltató (beleértve a szolgáltató vezetőjét, alkalmazottját, segítő családtagját) a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségeknek eleget tudjon tenni, és azon adatokat, tényeket, körülményeket, amelyek bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek a szolgáltató tevékenységén keresztül történő legalizálását, valamint a terrorizmusnak pénzeszközzel való támogatását célozhatják, képes legyen felismerni.

A szolgáltató köteles a tevékenységére vonatkozó Szabályzatát az e tevékenységére irányadó jogszabályi előírások – különösen a Pmt., és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet – alapján elkészíteni.

A PM rendeletben meghatározottaknak eleget téve a szolgáltatóknak az egyedi működési sajátosságaikat figyelembe véve kell a mintaszabályzat azon részeit kimunkálni/elfogadni (III.7, III.8, III.9, III.10, IV.2, IV.4, V, VI., VIII., IX. pontokban), ahol az a belső eljárási rend részletezését kéri.

Alapfogalmak a szabályzat értelmezéséhez:

ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ideértve az ügylet előkészítését, az ingatlan forgalmi értékének becslését, valamint az üzletszerű ingatlanberuházás és ingatlanfejlesztés; (értékbecslő tevékenység tehát csak az ingatlanközvetítéshez kapcsolódóan tartozik a Pmt. hatálya alá!)

az üzletszerű ingatlanberuházás és ingatlanfejlesztés során végzett tevékenység, akkor tartozik a Pmt. hatálya alá, ha az magába foglalja az ingatlan értékesítését is;

személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;

személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának szabályzatban leírtak szerinti ellenőrzése;

tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá
e) az a)–b) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;

ügyfél: aki az ingatlan eladása és vétele céljából ajánlatot kér;

vétel céljából ajánlatkérésnek tekinthető, ha az ügyfél a megtekintést követően kifejezi vételi szándékát, azaz vételi ajánlatot tesz, önmagában az eladásra kínált ingatlan címének kiadása és az ingatlan megtekintése nem minősül ajánlatkérésnek.

ügyfél-átvilágítás: az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel a szabályzat III.1 – III.5 pontjaiban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése;

üzleti kapcsolat: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszony,

a szabályzatban az ügylet kifejezés tartalma: elsősorban egy konkrét ingatlan adás-vétele, bérlete;

pénzmosás: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399–400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;

terrorizmus finanszírozása: a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;

kiemelt közszereplő: az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. A Pmt. 4. § (2) bekezdése határozza meg a fontos közfeladatot ellátó személy fogalmát. Közeli hozzátartozó a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs. A Pmt. 4. § (4) bekezdése határozza meg a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy fogalmát.

kockázatérzékenységet alapoz meg különösen:
- a tipológiai elemek között felsorolt valamely tény, adat körülmény felmerülése;
- az ügyfél az FATF Public Statement listában felsorolt ország állampolgárával, vagy ezen országokban bejegyzett társasággal létesít, folytat gazdasági kapcsolatot;
- ügyfél szervezetnél vezető tisztségviselő és tulajdonosváltás történt;
- ügyfél szervezet tulajdonosi körébe offshore bejegyzésű cég kerül.

FATF Public Statement lista elérhetősége: www.fatf-gafi.org/publicati...


II. A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK.

A Pmt. előírásai alapján a következő kötelezettségek terhelik a szolgáltatót:

1. Az ügyfél-átvilágítás elvégzése (III. pont)
2. Bejelentési kötelezettség teljesítése (IV. pont)
3. Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtása (IV.3. IV. 4 pontok)
4. A szolgáltató alkalmazottainak kötelezettségei (V. pont)
5. Nyilvántartás (VI. pont)
6. Felfedés tilalma (VII. pont)
7. Belső ellenőrző és információs rendszer működtetése alkalmazott foglalkoztatása esetén (VIII. pont)
8. Speciális képzési program szervezése vagy speciális programon való részvétel biztosítása alkalmazott foglalkoztatása esetén (IX. pont)



A pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok (tipológia):
Az alábbiakban részletezett tipológiai elemek nem teljeskörű felsorolását tartalmazzák azoknak az ingatlanügylettel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása során leggyakrabban előforduló szokatlan körülményeknek, ügyleteknek, amelyek az ügyfelei működésével kapcsolatosan bejelentési kötelezettséget keletkeztethetnek a szolgáltató számára. A szolgáltató részéről nem várható el a pénzmosás, vagy a terrorizmus finanszírozása bűncselekmények törvényi tényállásának elemzése, illetve a tényállási elemek felismerése, ugyanakkor a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen szakmai ismeret és körültekintés mellett fel kell ismernie azokat a bonyolult vagy szokatlan ügyleteket, amelyeknek nincs nyilvánvalóan jogszerű célja.
1. Az üzleti kapcsolat létesítésekor

- az ügyfél szervezet tevékenységi körére vonatkozóan a szervezet képviseletében eljáró személy hamis, félrevezető információt ad, vagy nincs kellőképpen tisztában az általa képviselt szervezet működési körülményeivel;
- az ügyfél magáról, tevékenységéről hamis információt, adatot szolgáltat;
- az ügyfél személyazonosítás nélkül kíván ügyletet lebonyolítani, vagy megtagadja az ügyfél-átvilágításhoz szükséges információk megadását, vagy az ügyletet nem kívánja folytatni, miután tájékoztatták, hogy magát ügyfél-átvilágításnak kell alávetnie;
- a tényleges tulajdonos személyéről az ügyfél szervezet képviselője hamis információt ad, illetve a tényleges tulajdonos kilétével, személyazonosságával kapcsolatos kétség nem volt megszüntethető a szabályzatban leírt módon. Például offshore taggal rendelkező ügyfél szervezet képviseletében eljáró személy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkozatában azonosítási kötelezettség (25%) alatti tulajdonrésszel rendelkező természetes személyek ürügyén nem nyilatkozik az offshore szervezet természetes személy tulajdonosaira vonatkozóan;
- az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatok teljeskörűen nem szerezhetőek be az ügyfél közreműködésének hiánya miatt;
- az ügyfél szervezet vezetője, tényleges tulajdonosa az FATF Public Statement listában felsorolt országok állampolgára, vagy ott lakóhellyel rendelkezik;
- az ügyfél szervezet valamely az FATF Puplic Statement listában felsorolt országban bejegyzett gazdasági társaság leányvállalata, vagy szervezet magyarországi képviselete.

2. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt

- vásárlást vagy eladást közvetlenül követő továbbértékesítés, ha az ügylet összes körülményei alapján indokolatlanul nagy veszteséggel jár;
- az ingatlan vételárának a piaci értéktől szokatlanul eltérő mértékben történő meghatározása;
- szokatlanul nagy összegű készpénz forgalma az ügylet során szokatlan értékű ügyletek olyan gazdálkodó szervezetek között, amelyek mögött a gazdasági kapcsolaton kívül egyértelmű tulajdonosi összefonódások állnak;
- az ingatlan befektetési szolgáltatások iránti fokozott igény, ahol az arra szánt tőke forrása nem tiszta, vagy az ügyfél üzleti tevékenységétől idegen;
- offshore bankot, vagy „shell” (fiktív) bankot érintő ügyletek, amely bankok neve nagyon hasonló lehet egy-egy ismert nagy legális pénzintézet nevéhez;
- gyakori, vagy nagy összegű fizetési (ingatlan-vásárlási) kötelezettségvállalások, amelyekben a jogosult vagy a kötelezett offshore cég, és ezek nem egyeztethetők össze az ügyfél ismert vállalkozásával;
- a lehetséges ügyfél vonakodik vagy megtagadja referenciák szolgáltatását, vagy a referenciákat nem lehet ellenőrizni, illetve nem lehet velük kapcsolatba lépni;
- luxus ingatlan bérlése, ahol a bérleti díj harmadik fél nevében kerül kifizetésre;
- ingatlan bérlése, ahol a bérleti díj (vélhetően bűncselekményből származó) készpénzzel kerül kiegyenlítésre;
- az ügyfél ismeretlen forrásból származó vagyona eredetére vonatkozó kérdésre nyilvánvalóan hamis választ ad, vagy a válaszadást megtagadja;
- az ingatlan külföldi offshore cég részére történő eladása jóval a piaci ár fölött.

3. Üzleti kapcsolat megszűnésekor

- A szerződés felmondásra került az ügyfél olyan irányú kérése miatt, amely jogszabálysértés kivitelezéséhez kér segítséget;
- Az üzleti kapcsolat azért került megszüntetésre, mert a szolgáltató nem tudta végrehajtani teljeskörűen az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az ügyfél közreműködésének hiánya miatt.

III. AZ ÜGYFÉL - ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG
A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást a következő esetekben köteles elvégezni:
- az üzleti kapcsolat létesítésekor;
- pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágításra még nem került sor;
- valamint ha kétség merül fel a korábban kapott ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban.


A szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat létrejöttéről, vagy a megbízásáról szerződést kötni és az üzleti kapcsolat létesítésekor, vagy a szerződés megkötésekor az ügyfél-átvilágítást a jelen pontban foglaltak szerint elvégezni.

Amennyiben a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a szolgáltató köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését. Amennyiben a már meglévő ügyfél viszonylatában nem szerezhető be teljeskörűen a Pmt.-ben meghatározott kötelezően rögzítendő adatok köre, a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolatot megszüntetni.

Az ügyfél-átvilágítás a következő intézkedéseket foglalja magában:
• az ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése;
• az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró személy azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése, a meghatalmazás érvényességének, a képviseleti jogosultságnak és a rendelkezési jog jogcímének ellenőrzése;
• a tényleges tulajdonos azonosítása;
• adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan [szerződés típusa, tárgya (beleértve a szerződés célját), időtartama, illetve – a szolgáltató mérlegelése alapján – a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) és a pénzeszközök forrására vonatkozó információk];
• az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring).

Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását is el kell végezni. (Egyéni Vállalkozót is)

III.1 Az ügyfél (természetes személy) azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése.

A szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni (minimum adatkör):
- családi és utónevét (születéskori nevét);
- állampolgárságát;
- lakcímét;
- az azonosító okmányának számát, annak típusát;
- külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet.

Az érintett szolgáltató kockázatérzékenységi alapon dönt arról, hogy a minimum adatokon túlmenően az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):
- születési helyét, idejét;
- anyja neve.

A Pmt. által meghatározott maximum adatkör megegyezik azzal az adatkörrel, amellyel a szolgáltatók a Pmt. hatályba lépésekor már meglévő ügyfelek esetében rendelkeznek.

Az ügyfél (természetes személy) személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:

- magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;
- külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya.

III.2 Az ügyfél (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) azonosítása.

A szolgáltató az azonosítás érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):
- a neve és rövidített neve;
- székhelyének és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe;
- cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma.

A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon, a minimum adatokon túlmenően az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):
- a főtevékenység;
- képviseletre jogosultak neve és beosztása;
- kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok.

Az ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:

A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek)től a szolgáltató – a fentiekben megjelölt okiratainak bemutatásán túl – követelje meg az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását, hogy
- a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta-e; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételéről szóló igazolás kiállítása megtörtént-e;
- más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, azt az okiratot, amely igazolja, hogy a nyilvántartásba vétel megtörtént;
- külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén azt, amely igazolja, hogy a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
- továbbá, ha a cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtása még nem történt meg, a szolgáltató kérje el a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).
Ez utóbbi esetben a szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént. Ezen kötelezettségére a szolgáltatónak fel kell hívnia az ügyfél figyelmét.

A személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott, azonosságot igazoló okirat érvényességét, a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát mind a természetes személyek, mind a szervezetek jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében.

Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató jogosult –kockázat-érzékenységi alapon – a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

III.3 Az ügyfél (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése.

A szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni (minimum adatkör):
- családi és utónevét (születéskori nevét);
- állampolgárságát;
- lakcímét;
- az azonosító okmányának számát, annak típusát;
- külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet.

Az érintett szolgáltató kockázatérzékenységi alapon dönt arról, hogy a minimum adatokon túlmenően az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):
- születési helyét, idejét;
- anyja neve.

A Pmt. által meghatározott maximum adatkör megegyezik azzal az adatkörrel, amellyel a szolgáltatók a Pmt. hatályba lépésekor már meglévő ügyfelek esetében rendelkeznek.

Az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:

- magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;
- külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya.

III.4 A tényleges tulajdonos azonosítása

A tényleges tulajdonos a Pmt. alapján csak természetes személy lehet.

A természetes személy ügyfél minden esetben köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a saját vagy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.
Ha a természetes személy ügyfél nyilatkozik arról, hogy tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos alábbiakban felsorolt adatait legalább tartalmaznia kell (a tényleges tulajdonosra vonatkozó minimum adatkör)
- tényleges tulajdonos neve;
- lakcíme;
- állampolgársága.

Az azonosítási kötelezettség egyértelművé tétele miatt célszerű rögzíteni az ügyfél szervezetben a tagok tulajdoni hányadát is az átvilágítás során.

A jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról az előbbiekben felsorolt adatok megadásával.

A nyilatkozat az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével tehető meg, illetve szerepelhet a szolgáltató és az ügyfele között létrejött írásbeli szerződésben is. Amennyiben az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró személy a nyilatkozattételt megtagadja, vagy az ügyfél-átvilágítás nem végezhető el teljes körűen, a szolgáltató az ügyféllel nem létesíthet üzleti kapcsolatot, vagy köteles megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

A szolgáltató kockázat-érzékenységi alapon az alábbi adatokat is rögzítheti (a tényleges tulajdonosra vonatkozó maximum adatkör):
- az azonosító okmány típusa és száma;
- külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely;
- születési hely és idő;
- anyja neve.

A szolgáltató – kockázat-érzékenységi alapon – kérheti az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e.
A kiemelt közszereplői nyilatkozat a Szabályzat 2. számú mellékletében található. A nyilatkozatot a szervezet képviseletében eljáró személy teszi valamennyi azonosítási kötelezettség alá tartozó külföldi lakóhellyel rendelkező tag viszonylatában.

Ha az ügyfél szervezet valamely külföldi lakóhellyel rendelkező tagja kiemelt közszereplőnek minősül:
- a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek;
- a szolgáltató – ha a nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében;
- az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor;
- a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat.


Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a szolgáltató az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel. Ha a személyazonosságával kapcsolatban merül fel kétség, köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzése érdekében, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

Kétség különösen a következő esetekben kell, hogy felmerüljön a szolgáltató ügyfél-átvilágítást végző képviselőjében:
- alacsony adókulccsal rendelkező területeken (offshore) bejegyzett szervezet taggal rendelkező ügyfél képviseletében eljáró személy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkozatában azonosítási kötelezettség alatti tulajdonrésszel rendelkező (25% alatti) természetes személyek okán nem nyilatkozik az offshore szervezet természetes személy tulajdonosaira vonatkozóan;
- a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, ugyanakkor a szerződéskötéskor önállóan nem képes nyilatkozni, a vele együtt érkező másik személy nyilatkozik a társaság nevében a szolgáltatónál, akinek személye a társasághoz a céges okmányok alapján nem köthető, vagy telefonon kapja meg a szükséges információkat a válaszadáshoz;
- a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, de megjelenése, képességei alapján nem feltételezhető, hogy a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátására, felügyeletére alkalmas lenne.


Kétség esetén a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását mindenképpen ajánlott kérni az ügyféltől a Pmt. 9. § (2) bekezdésre hivatkozással.
Ha a tényleges tulajdonos kilétével, vagy személyazonosságával kapcsolatos kétség megnyugtatóan nem szűnik meg, akkor az ügyféllel üzleti kapcsolat nem létesíthető, illetve az üzleti kapcsolatot meg kell szüntetni, ha a kétség az üzleti kapcsolat fennállása során az ügyfél szervezetben bekövetkezett változás során merült fel.

A szolgáltató a Szabályzat IV. fejezetében meghatározott bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az ügyfél által kezdeményezett, de kétség miatt létre nem jött üzleti kapcsolat miatt, továbbá, ha az ügyfél közreműködésének hiánya, vagy félrevezető tevékenysége miatt az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket nem tudja végrehajtani.

Az ügyfél képviselőjének tényleges tulajdonosra vonatkozó írásbeli nyilatkozata mellőzhető, ha a szolgáltató a törvényben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ebben az esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor.


III.5 Adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan

Az ügyfél-átvilágítás során a szolgáltató köteles rögzíteni a szerződés típusát, tárgyát (beleértve a szerződés célját), időtartamát. A szolgáltató – kockázat-érzékenységi alapon – rögzítheti a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód), valamint kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását. Az üzleti kapcsolatban szereplő – ismeretlen eredetű – vagyon eredetére vonatkozó információ bejelentés alapjául is szolgálhat.
A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítését a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.


III.6 Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring)

Az ügyfél-átvilágítás kötelező eleme a monitoring tevékenység. A szolgáltató az üzleti kapcsolat fennállása folyamán köteles a teljesített ügyleteket elemezni annak ellenőrzése érdekében, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfeléről szerzett ismereteivel. A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek.
Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban bekövetkezett változásokról, ezért az ügyfél e kötelezettségét a szerződésben javasolt szerepeltetni.

A szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatváltozások közlésének kötelezettségére.





III.7 Ügyfél átvilágítás belső eljárási rendje

A Szabályzatnak tartalmaznia kell az ügyfél azonosításának, a személyazonossága igazoló ellenőrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének (a továbbiakban együtt: ügyfél-átvilágítás) belső eljárási rendjét.

Ki végzi az adatok felvételét és az okmányok ellenőrzését?

Az adatok rögzítése milyen módon történik?

Ajánlott az 1. számú melléklet szerinti adatlap vezetése, mert az egységes szerkezetben tartalmazza a Pmt. szerint kötelezően rögzítendő adatok körét.

Amennyiben a szolgáltató más módon rögzíti az ügyfél-átvilágítás adatait, úgy annak gyakorlati megvalósítását itt kell részletezni. (rendszerezhető, sok évig megőrizhető, egy nyilvántartásban rendelkezésre álló módot kell választani, amely az adatokban bekövetkezett változások követésére alkalmas)

A rögzített adatok tárolása hol, milyen rendező elv szerint történik?

Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kíséréséért ki(k) a felelős(ök)?

III.8 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

A Pmt. 12. §-a értelmében a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható. Ebben az esetben kizárólag az üzleti kapcsolatot köteles figyelemmel kísérni és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégeznie.
A szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárást folytat, amennyiben az ügyfél:
• a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, biztosítási, biztosításközvetítői, foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási, árutőzsdei, nemzetközi-postautalvány felvételi, -kézbesítői, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységet (a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet) az Európai Unió területén végző szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező - az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző - szolgáltató, amelyre a Pmt-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll;
• olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;
• a Pmt. alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv, központi államigazgatási szerv vagy helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési szerve, illetve az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.

Az egyenértékű harmadik országok listáját a 28/2008. (X. 10.) PM rendelet (8. sz. melléklet) határozza meg.

A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon rögzítheti a Szabályzat III.1 és III.2 pontjában meghatározott (minimum adatkör) adatokat, valamint az ezekben pontokban felsorolt okiratok bemutatását kérheti.

Javasolt, hogy a szolgáltató vezető tisztségviselője döntsön az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazhatóságáról. Az ügyfél képviseletében eljáró személy adatait ebben az esetben is rögzíteni javasolt, továbbá a képviseleti jogosultságát bizonyító okirat (másolata) a nyilvántartás mellékletét kell képezze. Az ügyfél-átvilágítás során célszerű, ha a vezető tisztségviselő jár el. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése a III. 6. pontban meghatározottak szerint történik.

III.9 Fokozott ügyfél-átvilágítás

A Pmt. 14. § értelmében fokozott ügyfél-átvilágítás köteles alkalmazni a szolgáltató az alábbi esetekben és módon:

A szolgáltató az azonosítás során a Pmt. 7. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából.
A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére benyújtani a Pmt. 7. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a Pmt. 7. § (4) bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát.
Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha
a) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy
b) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy
c) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

A Pmt. 16. §-a alapján a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. A kiemelt közszereplői nyilatkozat a szabályzat 2. számú mellékletében található. (Külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy ügyfél esetében tehát kötelező a kiemelt közszereplői nyilatkozat)

Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül:
- a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek, valamint a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat;
- a szolgáltató – ha a nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében;
- az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor;.
- a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat.

Amennyiben a szolgáltató az ügyfél személyes megjelenése hiányában is köt szerződést ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység végzése céljából, ebben az esetben köteles meghatározni a fokozott ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendjét.

III.10 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítási kötelezettség

A szolgáltató jogosult elfogadni a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét, ha a más szolgáltató a tevékenységét
- a Magyarország területén, vagy
- az Európai Unió más tagállamában, vagy
- olyan harmadik országban folytatja, amely harmadik ország megfelel az e pontban foglalt követelményeknek.

Jelen pont alkalmazásában „más szolgáltató” alatt a pénzügyi szolgáltató értendő.

Jelen pont alkalmazásában „pénzügyi szolgáltató” alatt a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltatót kell érteni.

A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.

A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének és az arról készült dokumentáció másolatának az elfogadására az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor, mivel a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

A szolgáltató jogosult elfogadni más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást lefolytató más szolgáltató e tevékenységét és az ügyfél-átvilágítást
a) a Magyarország területén végezte el, vagy
b) az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy
c) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a Pmt.18. § (6) bekezdésében foglalt követelményeknek.

A fentiek szerinti más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás eredménye akkor is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg maradéktalanul az e mintaszabályzatban meghatározottakkal.

Azon szolgáltatóknál, amelyek élni kívánnak a Pmt. 18. §-ában foglalt jogosultsággal, a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményei elfogadásának belső eljárási rendjét határozzák meg Szabályzatukban. Amennyiben a Szabályzat erre vonatkozó külön eljárási rendet nem tartalmaz, úgy a szolgáltató azzal kifejezi, hogy nem kíván élni ezzel a jogosultságával.

Az egyenértékű harmadik országok listáját a 28/2008. (X. 10.) PM rendelet (8. sz. melléklet) határozza meg.

IV. A BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a Pmt. 23. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó PMT08 számú nyomtatvány kitöltésével, az (1) bekezdés c) pontja szerint a bejelentést alátámasztó dokumentumok csatolásával és annak a hatóság részére védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában történő megküldésével kell eleget tenni a bejelentési kötelezettségnek az alábbiakban leírtak szerint:

A pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a szolgáltató;
- az ügyfél-átvilágítást elvégzi, ha az korábban nem történt meg;
- a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felismeréséről bejelentést tesz a kijelölt személy (meghatározása: IV.2-pont) útján a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

A pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülésének tekintendő, ha arra utaló adat, tény, körülmény merül fel, hogy a pénzeszköz büntetendő cselekmény elkövetéséből származik.

A szolgáltató vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja a bejelentésre okot adó adat, tény, körülmény felmerülését az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott megbízásoknál is köteles vizsgálni. Bejelentés megtételére adhat okot az a körülmény is, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések nem voltak elvégezhetőek, és emiatt az üzleti kapcsolat létesítése megtagadásra, illetve a már fennálló üzleti kapcsolat megszüntetésre került.


IV.1. A bejelentés tartalma:

A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró személy, az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatokat, valamint a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények részletes ismertetését, a körülmények leírását valamint a bejelentésben közölt információkat alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

A bejelentési kötelezettség védelemmel ellátott elektronikus üzenet beküldésével, az ÁNYK PMT08 számú kitöltő program használatával, illetve a szűkített adattartalmú ÁNYK PMT08 és a megfelelő XML állomány csatolásával teljesíthető.

A bejelentéshez szükséges nyomtatványok és az ehhez kapcsolódó kitöltési útmutató mindenkor hatályos változata a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda honlapján (nav.gov.hu/nav/penzmosas/el... ) megtalálható és letölthető.

A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a jogszabályon vagy szerződésen alapuló gazdasági titok megsértésének.
A szolgáltató vezetőjét, alkalmazottját és segítő családtagját, valamint a kijelölt személyt (a továbbiakban: a bejelentő) – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

A hatályos Btk. alapján, aki a Pmt.-ben előírt bejelentési kötelezettségének (szándékosan) nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bejelentési kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés keretében a pénzügyi információs egységként működő hatóság vizsgálja. Ennek során a tevékenység folytatásához szükséges szakmai tapasztalatot és a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok ismeretét alapul véve szúrópróbaszerűen ellenőrzi, hogy a szolgáltató megfelelő figyelmet fordít-e a bejelentés alapjául szolgáló adatok, tények körülmények felismerésére és a bejelentés megtételére.

IV.2 Kijelölt személy

A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni egy vagy több személyt, akinek feladata a bejelentések haladéktalan továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A kijelölt személy lehetőség szerint a szolgáltató vezető beosztású alkalmazottja.

A szolgáltatónál kijelölt személy
Neve:
Beosztása:
Közvetlen telefonszáma:
Elektronikus elérhetősége:

A pénzügyi információs egységként működő hatósághoz a bejelentést a kijelölt személy köteles megtenni, aki – a szolgáltatóra vonatkozó jogszabály titokvédelmi előírásainak figyelembevételével – a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában teljesíti. A bejelentés beérkezéséről a szolgáltató elektronikusan visszaigazolást kap.

A bejelentés továbbítását a kijelölt személy nem tagadhatja meg.

A szolgáltató a Pmt.-ben előírtaknak megfelelően a kijelölt személy nevét, beosztását, elérhetőségét (telefon, e-mail), illetve az abban bekövetkezett változást a kijelöléstől, valamint a változástól számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni.


A kijelölt személy bejelentése a Pénzmosás Elleni Információs Iroda honlapján (nav.gov.hu/nav/penzmosas/fe... ) megtalálható és letölthető „Kijelölt személy bejelentése” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével és a dokumentum alján szereplő elérhetőségek egyikére történő megküldésével teljesíthető.

A kijelölt személy kötelezettségei:

• kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatósággal, a megfelelő megkeresések esetén információ-szolgáltatás az ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplő, szerződéses kapcsolatokról;
• az alkalmazottak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával;
• pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény bejelentése esetén, a bejelentési kötelezettség teljesítése a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére védelemmel ellátott elektronikus üzenet beküldése az ÁNYK PMT08 számú kitöltő program használatával;
• a kijelölt személy gondoskodik arról, hogy a bejelentés a rendelkezésre álló összes releváns információt helyesen tartalmazza;
• titoktartás az ügyfél, illetve harmadik személy előtt a bejelentés, adatszolgáltatás teljesítését, tartalmát, valamint az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárást érintően.

IV.3 Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásának szabályai

Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény (továbbiakban: Kit.) alapján a szolgáltató a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak minden olyan adatot, tényt, körülményt haladéktalanul köteles mérlegelés nélkül bejelenteni, amely arra utal, hogy
- a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik;
- az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik.

A Kit. 10. §-a szerinti bejelentést a szolgáltató postai úton vagy faxon köteles teljesíteni. (az 5. számú melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával)

A hatályban lévő elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések alanyait tartalmazó konszolidált szankciós lista az alábbi hivatkozáson érhető el:

eeas.europa.eu/cfsp/sanclin...


IV.4 ENSZ BT által bevezetett pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásának szabályai

Az Európai Unió által meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések intézményrendszere minden esetben követi az ENSZ BT által bevezetett pénzügyi es vagyoni korlátozó intézkedéseket. Ugyanakkor a terrorizmus elleni globális fellepésben kiemelt jelentőséggel bír, hogy már az ENSZ BT határozatának a kihirdetését követően, de az uniós szintű végrehajtást megelőzően is érvényesüljenek e pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések. Így tehát a Pénzmosás Elleni Információs Iroda azokat az ENSZ BT határozatok által bevezetett terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket is közzéteszi, amelyek alapján módosul azon személyek, szervezetek köre, akik terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések alanyának minősülnek, viszont még nem szerepel az uniós szintű pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések között.

Amennyiben a szolgáltató olyan személlyel, szervezettel kapcsolatban rendelkezik információval, amely személy, szervezet szerepel az ENSZ BT határozata által bevezetett pénzügyi es vagyoni korlátozó intézkedések rendszerében, de az uniós végrehajtás az észleléskor még nem történt meg, akkor a szolgáltató a Pmt. 23. §-a alapján terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése miatt köteles bejelentést tenni.


IV.4 Bejelentés belső eljárási rendje

A szolgáltató egyedi működési rendjének megfelelően – az alábbiak szerint –meg kell határozni:

Ha a szolgáltató egyedül végzi az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységét:

A szolgáltató az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységét egyedül végzi, ezért bejelentésre okot adó körülmény észlelésekor – kijelölt személyként – az e fejezetben részletezett módon haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

A bejelentés során keletkezett iratanyagot a szolgáltató 8 évig más személy által hozzá nem férhető helyen elektronikus adathordozón / papír alapon jelszóval védetten / elzárva tárolja. (nem kívánt rész törlendő)

Ha a szolgáltató nem egyedül végzi az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységét:

A bejelentésre okot adó körülményt észlelő személy a 3. számú melléklet kitöltésével és igazolt átadásával jelenti a kijelölt személy részére a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adatokat, tényeket, körülményeket. A kijelölt személy a 3. számú melléklet alapján az esetlegesen szükséges további információk beszerzését követően a bejelentést az e fejezetben részletezett módon megküldi a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

A bejelentés során keletkezett iratanyagot a bejelentő 8 évig más személy által hozzá nem férhető helyen elektronikus adathordozón / papír alapon jelszóval védetten / elzárva tárolja. (nem kívánt rész törlendő)


V. A SZOLGÁLTATÓ ALKALMAZOTTAINAK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS FELADATAI A PÉNZMOSÁS MEGELŐZÉSÉRE ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRA IRÁNYULÓ TEVÉKENYSÉGBEN

Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló ügyintézők kötelezettségei és jogai:

1. ) Az ügyintéző kötelezettségei:
• az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése, így az ügyfél azonosítása során az azonosító adatok felvétele / adatlap kitöltése, a személyazonosságának igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása, az üzleti kapcsolat céljára és tervezett jellegére vonatkozó adatok rögzítése, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése;
• a bejelentésben az ügyfél-átvilágítási adatok és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény részletes és pontos megfogalmazása;
• pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a kijelölt személynek;
• titokban tartani az ügyfél, illetve harmadik személy előtt a bejelentés, adatszolgáltatás teljesítését, tartalmát, valamint azt, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás.

2.) Az ügyintéző jogai:
• névtelenséghez való jog, melynek értelmében a bejelentő alkalmazott neve nem szerepelhet a bejelentéseken. A kijelölt személy kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság kifejezett kérése esetén köteles a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyére vonatkozó adatokat rendelkezésére bocsátani;
• a bejelentés jóhiszemű megtételének kezdeményezése esetén nem vonható felelősségre a bejelentő akkor sem, ha az nem minősült utóbb megalapozottnak.

VI. NYILVÁNTARTÁS

A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésekor, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait, az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított 8 évig köteles megőrizni.

Az üzleti kapcsolat létesítésén kívüli, egyéb esetben előforduló ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló iratokat, illetve azok másolatait a bejelentéstől számított 8 évig köteles megőrizni.

A szolgáltató az előző bekezdésekben meghatározott adatokat, okiratokat a pénzügyi információs egységként működő hatóság, nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb 10 évig köteles megőrizni.

Az adatokat visszakereshetően kell tárolni. Az adatváltozás miatt módosuló adatok esetén a régi adatokat oly módon kell megőrizni, hogy abban mind a régi, mind az új adatok megjelenjenek, valamint az adatváltozás időpontja is rögzítésre kerüljön.

A szolgáltatónak a Szabályzatban rendelkezni kell arról, hogy az ügyfél-átvilágítás elvégzéséhez milyen belső adatbázis áll rendelkezésre és az egyes ügyintézők hogyan férnek az adatokhoz.

VII. FELFEDÉS TILALMA

A Pmt. 27. § (1) bekezdése értelmében a szolgáltató az általa tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek tájékoztatást nem adhat. Továbbá biztosítja, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.
E tilalom nem terjed ki:
1) a pénzügyi információs egységként működő hatóság tájékoztatására;
2) a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság tájékoztatására.


VIII. BELSŐ ELLENŐRZŐ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER

Az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységben alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató, a pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatok megakadályozása érdekében az ügyfelek átvilágítását, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszert köteles működtetni.

Ha a szolgáltató egyedül végzi az ingatlanügylettel kapcsolatos szolgáltatói tevékenységét:

A szolgáltató az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységét egyedül végzi, ezért belső ellenőrző és információs rendszert nem üzemeltet.

Ha a szolgáltató alkalmazottat foglalkoztat az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységben:

A szolgáltatónál az ellenőrzési jogkörrel felruházott személy:

A szolgáltatónál ellenőrzési jogkörrel felruházott személy tételesen / szúrópróbaszerűen folyamatba építve / havonta /negyedévente /évente ellenőrzi a bejelentésre okot adó körülmények felismerését az alkalmazottak által végzett tevékenység során.
Az ellenőrzési jogkörrel felruházott személy havonta / negyedévente / félévente / évente ellenőrzi az ügyfél-átvilágítás során felvett adatok, egyéb a Pmt. alapján vezetett nyilvántartások, iratok (bejelentések iratanyaga, belső szabályzat, oktatási naplók, stb.) teljeskörűségét, naprakészségét. (nem kívánt rész törlendő)


IX. SPECIÁLIS KÉPZÉSI PROGRAMOK SZERVEZÉSE

Az alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles az alkalmazottak részvételével speciális képzési program szervezéséről gondoskodni.

Ha a szolgáltató egyedül végzi az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységét:

A szolgáltató az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységét egyedül végzi, ezért speciális képzési programokat nem szervez.

Ha a szolgáltató alkalmazottat foglalkoztat az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységben:


A speciális képzési program keretében a szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottai
1) a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket
megismerjék;
2) a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti
kapcsolatot felismerjék;
3) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Pmt.-nek megfelelően tudjanak eljárni;
4) az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény rendelkezéseit ismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően tudjanak eljárni. Az Európai Unió konszolidált szankciós listája és a szankciós listáját érintő módosítások a nav.gov.hu/nav/penzmosas/ko... honlapon keresztül érhetők el;
5) jelen Szabályzat tartalmát megismerjék.

A szolgáltató vezetője vagy az általa erre felhatalmazott személy kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépő alkalmazottak képzéséről, az alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzéséről, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenőrzéséről. A továbbképzések kapcsolódhatnak a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos jogszabályok, új elkövetési trendek megjelenéséhez és a Szabályzat módosulásához is. Az oktatásnak ki kell térnie a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának elméleti alapjaira, az ügyfél-átvilágítás és a bejelentés belső eljárási rendjére, a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló esetekre is. Az oktatás tárgyát és időpontját tartalmazó jelenléti ívet a résztvevőkkel történt aláíratás után a szolgáltató 5 évig köteles megőrizni.





















MELLÉKLETEK

A mintaszabályzat mellékletként tartalmazza:

1 Az ügyfél-átvilágítás formanyomtatványa;
2. A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél nyilatkozata arról, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e;
3. Pmt. 23. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatvány;
4. Pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetőségei;
5. Formanyomtatvány az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény alapján meghatározott bejelentés teljesítéséhez;
6. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 10. §;
7. 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről;
8. 28/2008. (X. 10.) PM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmazó harmadik országokról.


A szabályzat elkészítésének (módosításának) dátuma:


______________________
cégszerű aláírás



















1. számú melléklet

ÜGYFÉL -ÁTVILÁGÍTÁSI ADATLAP
a 2007. évi CXXXVI. törvény 7. §-ban előírt kötelezettség végrehajtásához
(formanyomtatvány)

I./1. A természetes személy ügyfél / az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró természetes személy adatai:
(Képviseleti jogosultságot minden esetben ellenőrizni szükséges)
1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név:
2. lakcím:
3. állampolgárság:
4. azonosító okmány száma, annak típusa:
5. külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye:
6. születési hely, idő:
7. anyja születési neve:

I./2. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai:

1. név, rövidített név:
2. székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe:
3. azonosító okirat száma (cégjegyzékszám/létrejöttéről szóló határozat száma/nyilvántartási szám):
4. főtevékenysége:
5. képviseletre jogosultak neve, beosztása:
6. kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok:

II. A tényleges tulajdonos ( több tényleges tulajdonos esetén mindegyik tekintetében külön-külön kitöltendő)
(Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a gazdálkodó tényleges tulajdonosainak alábbi adatairól)
1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név:
2. lakcím:
3. állampolgárság:
4. ügyfél szervezetben tulajdoni hányad:
5. azonosító okmány száma, annak típusa:
6. külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye:
7. születési hely, idő:
8. anyja születési neve:
----------------------------------------------------
Az ügyfél képviseletében eljáró személy aláírása
vagy
Az adatok rögzítése az ügyfél Pmt. 8. §-ban
meghatározott írásbeli nyilatkoztatása
mellőzésével történt




Természetes személy ügyfél esetében:

Alulírott ………………………………….nyilatkozom, hogy az üzleti kapcsolat létesítésekor saját nevemben és érdekemben járok el.

…………………………………….
aláírás


Alulírott ………………………………….nyilatkozom, hogy az üzleti kapcsolat létesítésekor az alábbi személy(ek) nevében és/vagy érdekében járok el.

1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név:
2. lakcím:
3. állampolgárság:
4. azonosító okmány száma, annak típusa:
5. külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye:
6. születési hely, idő:
7. anyja születési neve:



…………………………………….
aláírás

III. Egyéb

1. üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya és időtartama:
2. a teljesítés körülményei (hely, idő, mód):
3. a pénzeszközök forrására vonatkozó információk:

Adatlap elkészítésének (adatok módosításának) dátuma:


2. számú melléklet

N Y I L A T K O Z A T
(A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél nyilatkozata arról,
hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e.)

Alulírott …………………………………………. (ügyfél képviseletében eljáró személy1) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 16. § (1) bekezdése előírásának megfelelően nyilatkozom arról,
- hogy …………………………………………….(tényleges tulajdonos1)saját országának joga alapján az alábbiakban felsorolt pontok valamelyikére tekintettel kiemelt közszereplőnek, vagy közeli hozzátartozójának, élettársának minősül, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban áll.

Kiemelt közszereplők.
a) államfő, kormányfő, miniszter, államtitkár,
b) országgyűlési képviselő,
c) az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs,
d) számvevőszék elnöke, számvevőszék tes

nfo * Panzió Eladó

Eladó működő, felújított Panzió.
19 szobás, 3 szintes, parkolóval, belső pavilonnal rendelkezik.

Sziasztok! Kapott valaki még üzenetet Rebeka Jakobtól?